jolvan mondjad

Álmodtatok már olyat, hogy a városban ahol épp vagy atombomba robban? én egy ideig rendszeresen álmotdtam. A sztori általában az volt, hogy egyszercsak egy hatalmas robaj, majd egy felszálló gombafelhőt látok. Ekkor azonnal valami lakóház pincéjébe menekülök ami persze sosem egy rendes óvóhely, csak éppen hogy véd. ott amit találok azzal bebugyolálom magam, hogy se a hő se a sugárzás ne érjen. persze ér, de a lehető legkevesebb. magamra húzok minden dunyhát, rongyot, matracot, bemászok az ágy alá és ott próbálom kibekkelni. ilyenkor sárgás vöröses fényben úszik minden, és iszonyat meleg van. aggódok, hogy valamelyik testrészemet nem tudom rendesen elfedni, vagy a pince fala nem elég vastag betonból készül, vagy a szellözőn bejön a fertőzött por, és túl nagy sugárzás ér. tudom, hogy sokáig nem jöhetek elő, de nem gond. maradok ameddig meg érkezik a segítség. az álmaimban sosem jutottam el odáig, hogy jöjjön valaki. mindig csak a várakoztam. de egyáltalán nem volt reménytelen. biztos voltam benne, hogy valaki jönni fog. Atomfelhőt látni félelmetes.