2004. Apr. 18.
a fejembe kicsi cirkuszi sátor költözött, ami elválasztja az agyam a külvilágtól. és még azt a gyönyörű záport is elkerült ami talán elmosta volna a fejemből a církuszt. de mire leszáltam a buszról, márt elált. csak az illata maradt meg a tengernyi pocsolya.
igazán mozgalmas volt az utóbbi két éjszaka. irogattam a telefonomba mindenféle kis feljegyzést, meg pár idézetet is. nem emlékszem mindenre, de remélem ezek jól vissza fogják adni a történteket… illetve a hangulatot. de ha azt sem, akkor legalább egy apró pici valamit:)
félreértés elkerülése végett nem arról a szőkéről van szó… csak egy szőke a tömegből.
- De buta azzeg
- Jaj de hulye miert kell ezzel legyek.
- fuck ez a szoke itt bamul.
- es az a kegdurvabb hogy milyen csalok itt.
- “Határeset:D”
szerintem nem időrendi sorrendben van, és pláne nem egy helyszín/idő.
és ezenfelül még a térdem is fáj. valahol sikerült eltaknyolnom a wigwam tömegjében. meglepetés volt, hogy az aki felhúzott meglehetősen ismerősnek tünt. azért érezhettem ezt mert a bátyám volt. de hogy hogy került ő oda pont akkor… :DDD
azon a fehér bölény nevű szórakozó helyen viszont egészen érdekes italokat ittam. ittam cukornád pálinkát, meg valami szilva nektár pálinkát, ami modafinom volt. marcipán illata volt. kb. olyan jó volt mint az a mézes barackos amit az a borkostolós fickó hozott be az irodába kostolni:DD elraktam annak a nádcukor pálinkának a cimkéjét, mert nagyon érdekes volt, de most nem találom sehol… pedig nem tudtuk eldönteni, hogy garnéla rák, vagy homár van rajta. nem ismerem ezeket a rákféléket. pedig állítólag finomak… jajj de éhes vagyok. bevágnék most egy steaket zöldbors mártással:D kár hogy alig maradt pénzem. pedig még csak 18.-a van. mindenesetre kidolgoztam egy középtávú stratégiát a pénzügyi politikámhoz.
hehe, most jött haza anyu is, és majdnemhogy elsőre megkérdezte, hogy felszedtem-e valakit:DDD mikor mondtam hogy nem, rávágta, miért nem?:DD hát ez nagyon vicces:) tényleg, miért is nem? hát kicsit elszabtam a stratégiát pénteken. szombaton meg az egyedüli lehetséges személyeket az utcán találtam meg mikor kimentem levegőzni. épp siettek hazafele. az egyik lányka nagyon aranyos volt, de csak a tévé épületéig engedték, hogy elkisérjem őket. viszont megkérdezte, hogy van-e nálam telefon. de nem volt nálam. minek kérdezhette? nem hinném, hogy el akarta volna csórni… mindenesetre nem bocsátkozok semmiféle tippelgetésbe. még a végén beégetem magam. bár mivel szerintem soha nem fog kiderülni az igazság, ezért tökmindegy:DD mindenesetre érdekes dolog ez:) főleg mert esélyem sincs, hogy összefussak megint velük. főleg, hogy arra sem emlékszem, hogy néztek ki.
persze nem olyan nagy dolog ez. egy csomószór volt már ilyesmiben részem… és akkor is mindig furdalt a kiváncsiság :)